Vannak dolgok, amik olyan örökérvényű igazságok amelyekhez előbb vagy utóbb visszatérünk, hogy abból új erőt merítsünk. A társastáncokban ilyen örökérvényű igazság a tiszta basic, amelyet lehet - és szinte csak ezt lehet - magas művészi szintre emelni.
Tudjuk már régóta, hogy a művészetekben sincs igazán új a nap alatt. Megjelennek új irányzatok, új felfogások és megközelítések, de előbb vagy utóbb mégis visszatérnek az kiinduló ponthoz, a gyökerekhez. Így van ez a a zenében és egyéb művészetekben is.
A versenytáncban is tapasztalható az a jelenség, hogy egyes irányzatokban erőteljesen távolodik az Alex Moori alapoktól, a táncosságtól, és az energikusabb zenés gimnasztika felé kezdi venni az irányt. A WDC profi vonal ennek ellensúlyozásaként igyekszik a versenytáncot visszaterelni a tiszta alapokhoz. Jó volt látni a legutóbb a moszkvai WDC World Latin Championships táncversenyen, hogy a különböző fordulókban az egyes táncokból milyen remekül táncolták a kötelező basic koreográfiájukat a profik. A világhálón ma már ezerszám található látványában 'agresszív versenytáncot' hordozó videó után, szinte felüdülés és kikapcsolódás a kristálytiszta tánc látványa.
Luca and Loraine Baricchi - SlowFoxtrot (2010 Bangkok)
Vajon a tiszta alapoktól való eltávolodás nem esetleg valamiféle pótcselekvés? Nem lehet az, hogy aki nem képes, vagy nem akar időt és energiát fektetni a technikai tudása fejlesztésére, az inkább a könnyebb utat választva a zenés torna irányába megy el? Pedig kár. A versenyek is izgalmasabbak és legalább olyan látványosak lehetnének ha olyan táncos produkciókat láthatnánk hétről-hétre, mint ezen a két videón látható klasszikus társastánc műveltségű profi táncosok előadása. Ja! És a versenyek végére mi sem fáradnánk annyira le mint manapság. A jót azért tovább lehet 'elviselni'.
