A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány Kuratóriuma december 9-én döntött a 2010-es kiírás szerinti pályázati támogatásokról. A pályázaton tavaly után ismét sikerült nyerni és száztízezer forint támogatáshoz jutni. Ezt az összeget a pályázati célnak megfelelően az edzések és féléves bemutatók terembérének finanszírozására fordítjuk.
A sport pályázat A kategóriájában 1224 sportszervezet nyújtott be formailag megfelelő pályázatot s közülük öt kivételével valamennyi támogatáshoz is jutott. A nyertes pályázók között 170 millió forintot osztottak szét. A nyertesek átlag száznegyvenezer forint összegű támogatáshoz jutottak. Gyomaendrődről négy sportszervezet részesült támogatásban. Egyesületünk mellett a Körös Kajak Sportegyesület, a Gyomaendrődi Gyermeklabdarúgó Egyesület és a Gyomaendrődi Judo Klub nyert a pályázatban.
A versenytánccal foglalkozó sportegyesületek közül tizenöt részesült támogatásban.
December 12-én Szegeden megrendezett Forma Kupa táncversenyen Palercsik Dávid és Timár Anna ifjúsági D standard és Clatin kategóriában egyaránt a harmadik helyen végzett. Gratulálunk!
Hiába a tökéletes fizikum, a lelkesedés és a kitartó gyakorlás, ha a táncos nem érti meg a mozgássor struktúráját. A legfrissebb kutatási eredmények bizonyítják, a tánc igen is tanulható. S ha a megfelelő gondolkodással el lehet elsajátítani a táncot, talán az is bebizonyosodik egyszer, hogy tánccal elő lehet segíteni a helyes gondolkodást.
A táncosok mindig újabb és újabb mozdulatsorokat tanulnak meg, fejükben egy órás repertoárt raktároznak, amit ha kell, lehívnak, és a partnerrel a zene ritmusára, sokszor improvizációs formában, mintegy automatikusan előadnak. Ez az a folyamat, ami miatt a tánc a kognitív kutatás területén egy izgalmas területnek számít. A kutatókat az érdekli, hogyan épül fel maga a mozgás, hogyan működik, hogyan tanulható meg és hogyan realizálható.
Bettina Blässing, a Bielefeld Egyetem kutatója és Martin Puttke, az esseni Aalto Balett Színház egykori igazgatója válaszukkal a klasszikus táncoktatás alapjait kérdőjelezhetik meg, kutatási irányzatukkal - neurocognition of dance - ugyanis azt próbálják meg bebizonyítani, hogy a tánc tanulása egyet jelent az értő gondolkodás elsajátításával.
A klasszikus balettképzés alapja a gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás, megtekintés, elismétlés és újra gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. A táncos növendékeknek közel 450 egyedi mozgáselemet kell elsajátítaniuk, amiből aztán a koreográfusok egy-egy darabot állítanak össze. Természetesen ennek a metódusnak is megvan az előnye és eredménye, a két kutató azonban arra kereste a választ, hogy mi történik akkor, ha egy tehetséges, motivált táncos a kitartó gyakorlás ellenére sem tudja megcsinálni a mozdulatsort.
Piruett a fejben
Martin Puttke egy sajátos technikával próbálkozott saját tanítványánál. Arra kérte a táncost, hogy feküdjön a földre, hunyja be szemét, majd képzelje el a sikertelen mozdulatsort és próbája szóban, minél részletesebben leírni. Tanítványa a leírásban, a gyakorlatban is problémát okozó résznél dadogni kezdett, nem tudta visszaadni a táncsor struktúráját. Ezt követően közösen újra és újra átvették a mozdulat legapróbb részleteit, miközben továbbra is csukott szemmel, a földön kellett feküdnie. Amikor vissza tudta adni a táncsort, felülhetett, ha újra sikerült a felelet, felállhatott, és csak akkor próbálhatta meg a táncsort újra, amint el tudta mondani szóban, milyen mozdulatokból épül fel a tánc. A mentális torna után a diák képes volt megcsinálni a piruettet.
[1980-82 között a Népművelési Intézet táncpedagógus képzőjének mozdulatelemzés tanárától, Szentpál Máriától hallottam először azt az általam is vallott és a táncosaimnak is gyakran emlegetett mondást miszerint a fejben dőlnek el dolgok. Az akkor már idős tanárnő sokszor emlegette, hogy "annyiszor eltáncolta már fejben a Hattyúk tavát, hogyha húsz éves testbe bújhatna, akkor azonnal el is tudná táncolni". A cikk sorai és szakmai tapasztalataim is alátámasztják ennek igazát. Megyeri L.]
{youtube}Uz2Gp7a38DM{/youtube}
A kutatók szerint a diákok a klasszikus oktatási módszereknek köszönhetően túlterheltek, millió dologra kell figyelniük - ujjak, csukló, könyök, ugrás -, a mozdulatsor lényegi részét pedig gyakran meg sem értik. Hibásan gyakorolják és sajátítják el a mozdulatokat, aminek köszönhetően ízületeiket, izmaikat túlerőltetik és tönkreteszik. Az sem lehet megoldás, hogy a tanár bemutatja a helyes mozdulatsort, ugyanis nem veszik figyelembe egy felnőtt és egy gyermek testfelépítése közötti különbséget, másrészt ebben az esetben is hiányzik a megértés. Fontos, hogy a táncos ismerje mozgásának részletes felépítését, annak miértjét. Ezen kívül el kell sajátítaniuk azt is, hogy ezt a megtanult struktúrát szóban is visszaadják, érteniük kell, hogy mit miért csinálnak, ellenkező esetben nincs értelme a próbálkozásnak.
Mindez az élsportolóknál
A táncosnál alkalmazott mentális tréning az élsportolók körében már ismert technika: felveszik a sportolók mozgását, kielemezi a mozgássor legfontosabb pontjait. Ezt követően egy speciális technika - Cluster analízs - segítségével tanulmányozzák, hogy a sportoló emlékezetében mennyire tapadt meg a hibátlan mozgássor struktúrája. Az analízis segítségével pontosan ki lehet mutatni azt a pontot, ami a sportoló számára nehézséget jelent, és újra meg lehet tanítani vele a megfelelő mozgáselemeket, azok helyes sorrendjét. Természetesen egy élsportoló esetében ezek a tanult mozgássorok finomabbak és árnyaltabbak, szemben egy kezdővel vagy akár csak a nézővel, esetükben legtöbbször struktúrának nyoma sincs.
Értő tanulás a táncban
A kutatók ezt a technikát vették át, és az élsportolóknál elvégzett analízis analógiájára a klasszikus balett számtalan eleme közül hét olyan elemet szűrtek ki, amik az összes többi mozdulat alapját leképezik, és amik megkönnyíthetik a mozgássorok elsajátítását. A kutatók azt remélik, hogy bebizonyosodik: a gondolkodással javulhat a mozgás, és ha javul a mozgás, javul a gondolkodás is.
Forrás: psychologie-heute.de
Már évek óta megbomlani látszik a verseny(társas)tánc évtizedes kiegyensúlyozottsága és status quo-ja. Ez nemcsak a párok szinte napi gyakorlattá vált szétválásában és újjá alakulásában, de a világmozgalmak drasztikus szétszakadásában és végletes szembenállásában is jól érzékelhető. Valami nagyon megváltozott, megváltozik és nem tudjuk, hogy ez hová fog vezetni. A napokban Stefano Di Filipponak lett elege abból a presszióból amit az IDSF jelenlegi vezetése gyakorol a szövetségi rendszerébe tartozó táncosokra. Gyakorlatilag totálisan megtiltotta a versenyzőknek, hogy az IDSF által nem engedélyezett, pl. The WDC, BDF stb. versenyeken vegyenek részt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az olyan nagy múltú és rangú versenyeken sem indulhatnak el, mint a Blackpool Dance Festival vagy az UK Open. Aki ennek ellenszegül, arra komoly szankciók várnak. Hát ebből lett elege a kiváló táncosnak és ezért egészen egyszerűen kilépett az olasz szövetségből. Korábban ezt már megtette az amatőr ligában táncoló Kirill Belorukov és partnere. Ők az orosz szövetséget hagyták ott, hogy szabadon dönthessék el, hogy hol szeretnének táncolni.
Sokan sok teóriát állítanak fel a WDC és az IDSF szembenállásának eredőjére. Egy tény. A ballroom dancing mégiscsak angliából származik és közel száz éves tapasztalat, tudás halmozódott fel és számtalan kiválóság fémjelzi ezt a történelmi léptékű munkát. Ezt lehet elirígyelni, lehet azt mondani - és sajnos sokan mondják is -, hogy "mi is tudjuk azt amit ők tudnak", de annak érdemét és helyzeti előnyét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Aki azt lekicsinyli, vagy hatalmi okokból el kívánja törölni, az a társastáncok gyökerét fogja eltaposni.
Ezt még tetézi a mai sportossá váló táncvilágban egyre nyomasztóbbá váló táncosság hiánya. Egy mai átlagos sporttánc versenyből totálisan kihalt az egyéniség, a könnyed művészi átélés és szépség, hiszen csak a nyers erő és dinamizmus jön át. A technikai megoldások nem a harmonikus mozgásplasztikát, művészi interpretációt szolgálják hanem az öncélú erőt, dinamikát és sebességet. Az IDSF táncversenyek ezért egyre inkább kezdenek hasonlítani egy aerobik bemutatóra, semmint egy társastánc gálára. Ha Donnie Burns és Markus Hilton, azok tanárai és tanítványai illetve követőik e miatt sem kérnek az IDSF szabályrendszeréből, akkor én kénytelen leszek nekik, és a lázadó táncosoknak igazat adni.
Ez után a szomorú történet után foglalkozzunk a top profi táncosokkal. Az említett Di Filippo korábban azzal az Anna Melnikovával táncolt aki nem egészen két éve hagyta ott őt Salvik Kryklyvyy kedvéért.
{flv}filippo{/flv}
Melnikova és Kryklyvyy pályafutása azonban hamar befejeződött. A napokban debütált az újdonsült Justinas Duknauskas és Anna Melnikova páros. Ők a litván televízió a "Sok su manimi" ("Dance With Me") műsorában léptek fel.
{flv}melnikova{/flv}
Orosz források szerint Slavik Kryklyvyy elmondta, hogy ő továbbra is táncos karrierjét kívánja folytatni Karina Smirnoffal, de csak tánc show világában.
{flv}slavik{/flv}
138. oldal / 194